Egy újságíró barátom, akinek kikértem a véleményét a blog indítása előtt, le akart beszélni a többé-kevésbé url-ről: mert olyan bizonytalan, mert félreérthető, és mert nyomin néz ki ékezet nélkül - mondjuk ez utóbbi szerintem is igaz. Viszont tök jól kifejezi, amit jelenleg gondolok. Hogy a minimalizmus egy igény, hogy kilépjünk a fogyasztói társadalom által ránk erőltetett körforgásból, örüljünk annak, amink van, ismerjük magunkat annyira, hogy helyesen felmérjük, mire van még szükségünk, és törekedjünk az egyszerű megoldásokra. Semmi több! (Érted... :) )

Ne minősítsük egymás minimalizmusát! Ezt pont ma kommenteltem egy minimalista csoportba, ahol a valaki szerint megosztott diy ajakápoló valaki más szerint nem is minimalista. Szerintem meg ugyanúgy minimalista a saját búzádat kézzel megőrölni, és abból a saját (vad)kovászod segítségével kenyeret készíteni, lassan, elmélyedve, mint hazatérve bedobni egy mirelitpizzát a sütőbe, hogy az így megspórolt időt a szeretteiddel tölthesd. (Persze utóbbit csak akkor, ha gondosan a szelektívbe teszed a csomagolást!) A minimalizmus nem verseny, pláne nem számszerűsíthető; nincs olyan, hogy hány pólója lehet maximum egy minimalistának. Számolgassanak csak a gyűjtögetők! A minimalizmus nem vallás, még csak nem is filozófia, és pláne nem a boldog élet egyetlen receptje. Csak egy út hozzá.

Terveim szerint a blogban bemutatom a saját tágan vett minimalizmusunkat, amibe beleférnek a praktikus konmaris praktikák, kertészkedés, receptek, hulladékmentes háztartási ötletek, és bármi más, ami kicsit is kapcsolódik.