Kezdő és haladó minimalisták visszatérő problémája, amit szinte lehetetlen megúszni: hiába jutsz el a felismerésig, hogy sokkal kevesebb tárgyra van szükséged, hiába kezded minimalizálni a háztartásodat, a törekvéseidet folyton lenullázza néhány jó szándékú családtag ajándéközöne. A jelenség kisgyerekes családoknál, unoka-nagyszülő viszonylatban tud igazán eldurvulni, de bármilyen minimalistát sújthat, kortól, nemtől, családi állapottól függetlenül. Hogy mondjuk meg a nagyinak, hogy mennyi az elég?

Értsd meg a szándékot az ajándék mögött!
Bár az ajándékozott teherként éli meg, én még olyat nem láttam, hogy valaki rossz szándékból ad ajándékot. Segíthet, ha elolvasod Gary Chapman Öt szeretetnyelv modelljét. A helyzet minden bizonnyal az, hogy az ajándékozó elsődleges szeretnyelve... tádámm! igen, az ajándékozás. A tiéd pedig valami más. Ha nem egy településen éltek, még inkább érthető, hogy ez így alakult, hiszen ajándékkal lehet legkönnyebben a távolból is kifejezni a szeretetet. Bár évtizedes berögzüléseket, alapvető pszichológiai attitűdöt megváltoztatni nem lehet, vagy nagyon nehéz, mi lenne, ha terepet teremtenél, hogy az ajándékozód más formában is kifejezhesse a szeretetét? Igen, több együtt töltött idő, több beszélgetés kell hozzá.

Vállald fel a konfliktust!
Sokan, akik küzdenek a problémával, úgy próbálják kezelni, hogy elfogadják az ajándékokat, amiket aztán eladnak vagy továbbajándékoznak, eladományoznak. Véleményem szerint ez a legrosszabb, amit tehetsz. A minimalizmusnak csupán a legfelsőbb rétege a tárgyaktól való szabadulás, ez csak a felszín, egy eszköz a lelki minimalizmus felé vezető úton. A minimalizmus célja az, hogy több időd legyen fontos dolgokra, a családodra, önmagadra. Márpedig a tárgyak eladása, de még az elajándékozása is, rengeteg időt elvesz: lefotózni, lemérni, meghirdetni, válaszolgatni, időpontot egyeztetni, elvinni... Ne szúrj ki magaddal! Ezzel a módszerrel a környezeti terhelést sem csökkented, csupán a saját háztartásodból valaki máséba helyezed a problémát, sőt, még gerjesztheti is a folyamatot, ha az ajándékozó mindig csak azt látja, hogy hiába ad, nektek még mindig olyan kevés van.

Magyarázd el!
A saját családomban ez vált be a leginkább: tedd kézzel foghatóvá, mi az a minimalizmus, hogy jelenik meg a háztartásodban, mennyi számodra az elég. Nem elég csak elmesélni, mutasd is meg! (Anyósom, fiús anyuka, aki nagyon szereti a menyét, akkor állt le a folyamatos ruhaajándékozással, amikor megmutattam neki a gyönyörűen kimarizott, hajtogatott, rendezett ruhásszekrényemet, ami mindössze 4 darab kisebb fióknyi, és elmondtam, mennyire boldog vagyok ennyi ruhával, és semmi szükségem többre.) Használhatsz szemléltető eszközöket, kölcsönadhatod Marie Kondo könyvét, mutathatsz blogokat, videókat, elmesélheted a motivációdat, amiért ezt az életformát választottad.

Emma Tapping, egy brit anyuka kicsit túltolta a karácsonyt, posztja hatalmas viharokat gerjesztett internetszerte.

Fordítsd át a mennyiségi ajándékozást minőségi ajándékozássá!
Kínálj alternatívát az ajándékozásra! Vedd rá az ajándékozót, hogy tárgyak helyett élményt, szolgáltatást ajándékozzon, vagy szemelj ki valamilyen nagyobb ajándékot, és kérd meg, hogy a sok kicsi helyett inkább arra gyűjtsön - ez utóbbi főleg a gyerekeknek szánt ajándékoknál működhet jól.